Ezerkilencszáztizennégy évben

Ezerkilencszáztizennégy évben
Leüzent a Jóisten a földre
Leüzent a sej-haj füzes közepébe
Szegény magyarokat viszik a harctérre

Ej anyám anyám kedves édesanyám
Te voltál a felnevelő dajkám
Születésem napján de nagyon örvendtél
Engemet anyám katonának felneveltél

Ej anyám anyám kedves édesanyám
Egy szomorú vasárnap délután
Házunk előtt sej-haj szépen muzsikálnak
Engemet anyám visznek katonának

Ej anyám anyám kedves édesanyám
Szedje össze minden civil ruhám
Szedje össze sej-haj tapossa a sárba
Soha még a világ nem leszek gazdája

Ej ne vigyenek engem katonának
Meghasad a szíve a babámnak
Meghasad a sej-haj babám gyönge szíve
Ej ha engemet elvisznek mellőle