A szíveinkkel láss

Leírom e versbe
Mi nyomja szívem
Figyelj a szavára
Neked is üzen

Egy valamit kérek,
mit soha ne felejts,
Ne bátsd a mamátmat,
nehogy foglyul ejtsd!

Ref.
Attól jó nekünk,
hogy szabadon élhetünk,
ez oly csodás!
Hogy jó barát lehess,
az kell, hogy megszeress,
a szíveinkkel láss!

A barátság s a féltés
kézen fogva jár,
aki másként látja,
bizony nagy szamár